Szökőr30; Szökőr30; Szökőr30;

Chad miután megreggelizett, kiment a nappaliba, mikor megcsörrent a vezetékes telefon. Odalépett és felvette.
- Tessék, Naegino villa. r11; szólt bele a fiú udvariasan.
- Jó napot, itt Kalos a színpad igazgatója. Sora-val szeretnék beszélni. r11; közölte a férfi.
- Itt Chad, mindjárt szólok neki. r11; mondta, majd letakarta a telefont és a konyha irányába fordult.
- Sora, valami Kalos manus keres telefonon! r11; kiáltotta.
- Mindjárt megyek! r11; kiáltottam vissza.
- Add ide. r11; kérte Leon a fiútól a telefont, aki értetlenül nézett rá.
- Te Sora a háziállatod telefonálhat?! r11; kérdezte.
- Oda ne add neki! r11; kiáltottam ki, miközben Nick lépett ki a konyhából. Leon fenyegetően közeledett a barna hajú fiú felé, akinek remek mentőötlet jutott eszébe.
- Nick, kapd el! r11; kiáltotta, majd odadobta a telefont a tengerkék szemű barátjának.
- Megvan. r11; válaszolta Nick, mikor elkapta a készüléket.
- Ebből elég legyen! r11; kiáltotta dühösen a francia fiú. r11; Azonnal adjátok ide.
Kalos igencsak meglepődött, mert csak Leon dühös hangja hallatszott ki a telefonból.
- Sora, te vagy az? r11; kérdezte értetlenül Kalos.
- Nem, de ne aggódjon, mindjárt jön. r11; szólt bele kedvesen a másik fiú.
- És maga ki? r11; kérdezte Kalos.
- Nick, nagyon örvendek. r11; mutatkozott be udvariasan a fiú. De eközben észrevette, hogy Leon felé közelít, ezért az éppen a konyhából kilépő Tod felé dobta a készüléket.
- Tod, megy!! r11; kiáltotta, de Tod nem tudta elkapni, és a telefonnal együtt elterült a padlón. Leon dühösen közelített felé, mikor kiléptem a konyhából.
- Fejezzétek be, nem vagytok már gyerekek! r11; szóltam rájuk. r11; Te Leon, pedig vésd fel a szótáradba, a kérem és köszönöm szavakat. r11; vágtam a fejéhez, majd felvettem a telefont.
- Tessék, itt Sora. r11; szóltam bele, miközben Chad és Nick leültek a kanapéra, Tod pedig összekaparta magát a padlóról.
- Végre, mégis mi folyik ott? r11; kérdezte idegesen az igazgató.
- Csak tegnap vendégeim érkeztek és Leon nem viseli jól a társaságot. r11; morogtam. r11; De megoldható, amiről tegnap beszéltünk?
- Igen, de mégis mikor? És miért? r11; érdeklődött az igazgató.
- Egy perc. r11; szólt Sora. r11; Chad, mikorra kell a színpad?
- Jövő hét Keddre. r11; magyarázta a fiú.
- Oké. r11; bólintott Sora, majd a füléhez emelte a telefont. r11; Jövő hét Kedd estére. És azért, mert van egy remek banda, akik fellépnének. r11; újságoltam boldogan.
- Jó. 1 óra múlva, úgyis megbeszélés, majd akkor megbeszéljük. r11; válaszolta a férfi.
- Rendr30; - kezdtem, de félbe szakad a mondatom, mert Serile rohant le a lépcsőn, egy törölközőbe csavarva.
- Mi történt kedves? r11; kérdezte meglepődve Nick.
- Sora, van egy kis gond, nem lehet elzárni a csapot. r11; aggódott Serile.
- Bocs Kalos, de van egy kis gond. Mindjárt jövök. r11; nyomtam a készüléket Leon kezébe, majd felszaladtam az emeletre. És egyenesen a fürdőbe mentem, ahol már bokáig állt a víz. És a legrosszabb, hogy a kád, már tele, volt. Behajoltam és el akartam zárni a csapot, mikor megcsúsztam és belestem a kádba. ,, Remek, kellett nekem fehér ruhát felvennem!r1; szidtam magamat, mikor észrevettem, hogy valami a kezemben maradt. És ez a valami, a csap gombja volt. Összeszedve a lelkierőmet és a fájó tagjaimat, kimásztam a kádból és megindultam felfelé a földszintre. Mikor leértem, Chad és Nick hangos nevetésben törtek ki, viszont Leon szemében megcsillant valami. Csak ekkor jutott eszembe, hogy most mindenem átlátszik.
- Nagyon vicces. r11; förmedtem a nevető társaság felé, majd kivettem a telefont Leon kezéből.
- Nem tudunk bemenni, mert Serile nem tudta elzárni a csapot, én meg letörtem és belestem a kádba. Csak holnap tudunk beszélni. r11; közöltem Kalos-al.
- Ne aggódj, most add Leon-t. r11; kérte az igazgató.
- Tessék. Veled akar beszélni. r11; nyomtam a készüléket a férfi kezébe. Majd a táskámból elővettem a mobilomat és felcsaptam a nappali asztalkája alatt lévő telefonkönyvet. Kikerestem belőle egy vízvezeték szerelőt, és tárcsázni kezdtem a számot. Miután letettem a telefont a barátaimhoz fordultam.
- Hozzátok le a felszerelést a szobátokból, mert hamarosan az egész emelet egy tóra fog hasonlítani. r11; tanácsoltam, majd Jason-hez fordultam. r11; Segítenél addig, feltörölni a vizet, amíg megérkezik a szerelő?
- Persze. r11; válaszolta mosolyogva. Mintha Leon, csak erre a végszóra várt volna, ott termett mellettünk.
- Kalos azt mondta nekem is segítenem, kell. r11; morogta az orra alatt.
- Azaz érzésem, ha te segítesz, akkor az nem jelent jót. Inkább maradj lent és engedd be a szerelőt, ha megérkezik. r11; mondtam, majd Jason-nel megindultunk az emeletre. Mikor felmentünk Chad és Nick éppen a szintetizátort cipelte lefelé. Miután elengedtünk őket, kerestem rongyokat, majd a fiúval bevetettük magunkat a fürdőbe.
- Csak itassuk fel a vizet, és csavarjuk ki a mosdókagylóba. r11; magyaráztam, majd leültem a fürdő közepére, ahol a víz, már a combomig ért.
- Látom, nagyon sok kedved van hozzá. r11; ült mellém Jason is.
- Jól látod. Az életem katasztrófa. Leon megkeseríti, és most még a vízvezeték is kitol velem. Mi jöhet még? r11; kérdeztem egy nagy sóhaj kíséretében.