Várt, vagy váratlan vendég

Más nap reggel, mikor felébredtem felvettem egy topot és egy sortot, majd elmentem a tengerpartra futni egyet. Kábé másfélóra múlva már vissza is értem. Elmentem lezuhanyozni, de előtte még megkötöztem leselkedőmet. Pár perc múlva már kész is voltam egy fehér nyakba akasztós ruhát vettem fel, majd a kiegészítőket is magamra tettem, felvettem a kis táskámat és elindultam.
- Sora! Valamit nem felejtettél el? r11; kérdezte dühösen kiáltva a szellem.
- Hoppá, bocsi. r11; válaszoltam, miközben visszaléptem a házba és kikötöztem Fantomot. Majd szó nélkül elmentem. Nem sok idő múlva, már oda is értem Kalos irodájához. Bekopogattam.
- Szabad. r11; hallatszott a válasz, amire én beléptem.
- Üdv főnök. r11; köszöntem boldogan.
- Szia Sora. r11; köszönt vissza. Mivel még korán volt, ezért nem volt ott senki.
- De jó, hogy itt vagy, mert szeretnék veled beszélni. r11; mondta Kalos, majd leültem egy székre.
- Valami baj van? r11; kérdezem aggódva.
- Nem dehogy is. Csak mivel te vagy az új sztár, Layla után, ezért szeretnék valamit adni. r11; kezdte.
- Mit? r11; kérdeztem kíváncsian.
- Egy tengerparti villát. r11; bökte ki végre.
- Hogy mi? Ez most komoly? r11; kérdeztem boldogan.
- Igen. Itt vannak a kulcsok. r11; nyújtotta át nekem.
- Köszönöm. r11; ugrottam a nyakába. rha tudnád.r1; Gondolta magában Kalos. Mikor valaki kopogtatott akkor voltam hajlandó elengedni csak.
- Szabad. r11; mondta levegő vétel után.
- Jó reggelt főnök! r11; hallatszott egyszerre Yuri, Mia, Sarah, Anna, Ken, Rozetta, és May hangja.
- Igen, nektek is. r11; válaszolta az igazgató.
- Na, hol van Leon? r11; kérdezte nagyképűen May.
- Ha jól emlékszem, nem engedtem meg, hogy tegezz. r11; hallatszott egy rideg hang, a hátunk mögül. Amire May megfordult de szólni nem, mert.
- Örülök, hogy láthatom Oswald. r11; köszönt udvariasan Kalos.
- Igen, én is. r11; válaszolta hidegen. rnem tudom de, van ebben a férfiban valami, valami, amit nem tudok megnevezni.r1;gondoltam magamban.
- Rendben, Mia átadom neked a szót. r11; közölte az igazgató.
- Igenis. A következő előadás címe A Hamupipőke. r11; Jelentette be a lány. - A szerepek a következők:
Pipőke - Sora
A mostoha testvérek r11;Anna és Marion
A mostoha r11; May
Énekes r11; Sarah
Jó tündér r11; Rozetta
A herceg r11; Mr. Oswald
A herceg apja r11; Yuri. r11; fejezte be a mondandóját Mia.
- Mi az, hogy nem én kapom a főszerepet? r11; akadt ki May.
- Ez van, ha Mia így döntött, akkor így lesz. r11; állította le Kalos. A riválisom, erre bevágta a durcát. r11; Ennyi lenne mindenki, elmehet. Már ma este megkezdődnek a próbák. r11; jelentette ki Kalos.
- Igenis. r11; hallatszott a válasz, majd mindenki elhagyta az irodát. Én pedig megnéztem a villámat. Mikor oda értem elámultam. Egy fehér kertes házat láttam, amibe illet a kulcs.
- Ez gyönyörű. r11; mondtam magamnak.
- Foglalt már valahol szobát? r11; kérdezte ez idő alatt Kalos Leon-tól.
- Nem most, megyekr30;
- Nem kell, tudok egy helyet ahova mehet.
- Igen, és hova? r11; kérdezte hidegen a francia. Kalos megadta neki a címet, majd a férfi megkereste a házat.
Én meg addig felderítő útra mentem a házamban. Most éppen az alagsor felé tartottam, ahol beléptem egy ajtón és lámpát kapcsoltam, majd körbe néztem egy edzőtermet, láttam, amitől én totálisan lementem hídba. Majd tovább indultam. Az emeleten 5 ajtó volt. Az egyik szoba fekete színű volt a másik rózsaszín, a harmadik kék, a negyedik barack, míg az ötödik fehér színű volt. A rózsaszín szobába a bőröndjeim hevertek, amikben benne voltak a ruháim is.
- Sora kiraboltak! r11; kiabálta Fantom. Ezt halván a telefonomért nyúltam és az iroda számát bepötyögtem, majd hívtam.
- Igen itt Kalos. r11; hallatszott a főnök hangja.
- Szia Kalos itt Sora. Csak azt szeretném kérdezni, mit keresnek itt a holmiaim?- tettem fel a kérdést egy kicsit idegesen.
- Csak nem akartam, hogy te cipeljed, ezért a megbeszélés alatt átcipeltettem. Miért nem örülsz neki? r11; magyarázta.
- De igen csak, bocsánat, és köszönöm szépen. r11; válaszoltam, majd letettem a készüléket. Majd leszaladtam előszobába, mert hangokat hallottam.
- Maga meg, hogy kerül ide? r11; tört ki belőlem mikor megláttam, ki van az ajtóban a bőröndjeivel együtt.
- Kalos adta meg a címet és kulcsokat is adott. r11; válaszolta mogorván Leon. Amire én ismét a telefonomat vettem a kezembe és hívtam Kalos-t.
- Kalos ezt meg, hogy gondolhattad?! r11; kiabáltam mérgesen a telefonba, meg sem várva, hogy valaki beleszóljon.
- Ahogy hallom, megérkezet hozzád Leon. Igaz? r11; kérdezte nyugodtan.
- Igen. r11; válaszoltam.
- Nem volt hova mennie, ezért gondoltam erre. Nálad, úgyis vannak vendégszobák meg minden. r11; mentegetőzőt Kalos.
- Na most már mindegy. r11; tettem le a telefont.
- Te vagy Sora, az előadásban, a partnerem? r11; kérdezte lenézően.
- Igen miért baj? r11; szórtam villámokat a szememmel.
- Igen. Inkább azt a másik nyávogós libát választom, a kínait. r11; válaszolta ridegen. Amire én hátat fordítottamr1;igazad volt Fantom, egy várt és egy váratlan vendég jöttr1; gondoltam magamban. r11; Merre van a szobám? r11; kérdezte mogorván a férfi.
- Az emeleten balra az első ajtó. r11; válaszoltam mérgesen. Amire ő nem válaszolt csak megfogta a bőröndjeit és a lépcsőn arrébb lökött. r11; Azért a bunkóságnak is van határra!! r11; kiabáltam utána, de ő még csak meg sem állt, csak ment tovább a szobájába. rmit gondol ez magáról! Ez a kis mitugrász!r1; gondolta magában a francia. Én pedig mikor hallottam, hogy becsukódik az ajtója, felszaladtam és elkezdtem dörömbölni az ajtaján. r11; Mit képzelsz te magadról, ki a fene vagy?! r11; kiabáltam, amire kinyitotta az ajtaját.
- Maradj inkább kussba és, menjél és sírd ki magad anyucinak és apucinak. r11; vágta a fejemhez ezeket a szavakat. Nekem több sem kellet kezemet meglendítettem, hogy megpofozhassam, de nem sikerült mivel elkapta a kezem és megszorította. r11; Meg ne próbáld. r11; jelentette ki, majd sikerült nagy nehezen kiszednem a kezemet a szorításából.