... Ahogy kiszállt belőle a nő, csak egy ordítást hallott, " anya" , ahogy meghallotta ezt a szót kicsit megijedt, hiszen tudta, hogy akkor Dave, látta, hogy Leon hozta a színpadhoz... Scott már szaladt is anyja felé...

- Anya ki ez a bácsi?- kérdezte vidáman a kicsi
- Majd idővel megtudod drágám- s közben rápillantott az ezüst hajúra
- Integess a bácsinak.- közölte Sora a kicsivel aki, készségesen integetett Leonnak
- Merre jártál?- kérdezte kicsit ingerülten a férfi
- Majd elmesélem- most mennyünk be- kérlelte a nő a férfit
- Márpediglen én addig nem megyek be amíg meg nem magyarázod nekem ezt a szituációt...- mondta kicsit ingerülten Dave......

- Rendben , ahogy akarod drága vőlegényem- mondta kicsit idegesen Sora, a magához ölelte a kicsi
- Nos?- érdeklődött a férfi
- Mint tudod, mostanában reggelente mindig elmegyek futni- közölte ezt már higgadtan a nő
- Nem tudtam merre visz a lábam, csak futottam és futottam és véletlenül olyan helyre vitt a lábam, ami eléggé durva környék volt...- kezdett bele a mondandójába a lány
- Na és Leon, hogy került oda?- kérdezte a férfi és közben kiszedte a cuccát az autóból
- Azt nem tudom, hogy mit keresett ott azon a környéken, de azért viszont hálás lehetnél neki, hogy nem hagyott ott azon a környéken, ha ott hagyott volna, jöhettél volna a temetésemre...- közölte a nő higgadtan
- Meg különben is, minek magyarázkodom itt neked, tudtommal eddig megbíztál bennem, megosztottam veled a legféltettebb titkaimat és most ez a hála, hogy kérdőre vonsz?- mondta kicsit sértődötten a lány
- Igazad, nem kellett volna kérdőre vonnom téged...- s lesütötte a szemét a férfi
- De így legalább tudom, hogy még mindig szeretsz...- s odabújt kedveséhez, s egy forró szenvedélyes csókot váltottak, amit végül a kicsi tört meg, hiszen ott volt az anyja kezében...
- Na bemegyünk?- kérdezte Sora a férfitól
- Persze, mennyetek csak előre, addig én bezárom az autót és még Kaloshoz is be kell ugranom a papírok miatt- közölte a férfi és épp a táskájában kereste a papírokat, amiket nem talált
- Drágám, haza kell ugranom a papírokért, mert otthon maradtak...- közölte idegesen a férfi
- Rendben, menny csak, majd akkor bent találkozunk...- s indult is egy nő kezében egy csöppséggel, anyja lerakta a gyereket és ő készségesen fogta anyja kezét, és úgy sétáltak be a színpadhoz...

Sora és a kicsi felmentek a volt főnöke irodájába, kopogott, és várt amíg megszólal valaki, hogy mehet- e. Benyitott és ott ült az íróasztalánál Kalos, ám de a kanapén ott ült Leon is... Ahogy belépett a helységbe a nő, a kicsi elengedte a kezét és rohant Kaloshoz, aki boldogan emelte fel a kicsit és az ölébe ültette, és onnan mosolygott vissza anyjára... Leont nem zavarta , hogy Sora is bent volt és a kicsi is... Legalább látta, hogy , hogy viseli a nagyobbik fia eltűnését...

- Van valami hír a kicsiről?- kérdezte aggódva Sorától
- Nem, sajnos még nincs, de remélem, hogy jól van...- s könnyek gyűltek a szemébe
- Leon fiam, te sem vettél észre mostanában semmi különöset?- kérdezte a férfi
- Ne nevetess...- s odasétált az ablakhoz
- Ne várd tőlem, hogy nyomozósdit játsszak...- közölte ingerülten, de közben jól mulatott azon, hogy fáj a nőnek a fia elvesztése...
- Nem várok el tőled, semmit, csak annyit, jól teljesíts a színpadon és hogy segíts megtalálni Sora kisfiát, ami ha úgy nézzük téged is érint hiszen a fiad eltűnt...- közölte Kalos Leonnal
- Nem az én hibám, hogy az anyja , nem figyelt rá…- s itt Sorának betelt a pohár....
- Elég volt ebből...- kiáltotta el magát, aminek következtében a kicsi megijedt és elkezdett szipogni...
- Gyere kincsem, asszem jobb ha magára hagyjuk ezt az öntelt bácsit...- s már ment is oda Kaloshoz, hogy kivegye az öléből a cseppet...
- Majd később beszélünk- közölte Sora a férfival és ki is mentek az irodából....
- Ez most mire volt jó Leon fiam?- kérdezte dühösen a férfitól
- Nem mondtam semmi sértőt szerintem , csak a tényeket közöltem vele, arról nem tehetek, hogy így reagált erre- - közölte a férfi és közben kisétált ő is az irodából...

Sora egyenesen a gyakorló terembe ment, hogy megnézze, hogy alakulnak a próbák, a kicsi ott sürgött forgott anyja körül... Ahogy elindult a zene, a kicsi mindig táncolni kezdett és mindenki jót mosolyogott rajta, hiszen ahogy a kicsik szoktak táncolni az maga az öröm, egy kis terpeszállásban állnak, és a felső testüket ide oda mozgatják… Ahogy végeztek a próbákkal, a kicsi Scot- tal elmentek egyet sétálni a legközelebbi parkba... Nagyon élvezték a sétát, de még is ott volt az a nagy űr Sora szívében, hiszen már napok óta nem látta a kicsi nagyobbik fiát... Scott boldogan játszott a homokozóban, míg az anyja leült egy padra és nézelődött és közben gondolkodott, hogy merre kéne keresnie a kicsi Leont...
Egyszer csak véletlenül jobbra fordította a fejét és valahonnan ismerős volt neki egy kisfiú, aki egy kék hajú nővel volt… Látta a nő , hogy figyeli őt Sora, gyorsan előkapta a mobilját és az Urat hívta

- Igen tessék...- szólt bele egy férfi hang
- Jó napot Uram a szobalány vagyok akinek a kicsire kell vigyáznia- kezdte aggódó hangon
- Mit akar?- kérdezte hidegen
- Hát itt van a fiának az anyja ugyanabban a parkban ahol most vagyunk, mit csináljak, mert engem figyel és a gyereket...- kezdett egyre jobban aggódni a nő
- Amilyen gyorsan csak tud menjenek el abból a parkból- közölte kicsit idegesen a férfi
- Igenis ...- s ezzel le is rakta a telefont...

Sorának szemet szúrt, hogy sietve távozik a nő a kisgyerekkel, és gyorsan odament hozzá, hogy szemügyre vegye a kicsit....

- Jó napot! -köszönt kedvesen Sora
- Jó napot! ...- köszönt kicsit idegesen a nő
- De szép kisfia van.. s elindult a pár lépésre ülő gyerek felé...
- Köszönöm...- kezdett egyre idegesebb lenni

S ebben a pillanatban a kicsi Leon megfordult és anyjával találta szembe magát... S közben oda jött a kicsi Scott is...

- Anya!- kiáltotta el magát a gyerek
- Hogy került önhöz a kisfiam?- kérdezte ingerülten az anya
- Sajnálom kisasszony, nekem csak vigyáznom kellett rá- s itt elkezdett sírnia hölgy
- Kinek dolgozik kisasszony?- kérdezte ingerülten, miközben magához ölelte az elveszett fiát...
- Sajnálom, de ha elárulom félek azzal kirúgnak az állásomból- s közben térdrerogyott a nő
- Ígérem nem esik bántódása magának de csak egy nevet áruljon el nekem...- kérlelte a nőt Sora

E közben egy fekete sport kocsiban egy férfi ült, akinek a szeme villámokat szórt, és ha ölni tudott volna szemével a szobalány már nem élt volna...

Na szerintetek mi lesz?