- Will... - kezdett bele mondókájába Leon
- Nem maradsz itt pár napig a kicsivel, mert nekem gyakorolnom kell az új előadás miatt- közölte haverjával
- Sajnálom pajtás, de nekem holnap értekezletem lesz befolyásos ügyfelekkel... sajnálom, de ha valami nem megy, hívj nyugodtan és elmagyarázom...- s már ment is a kijárat felé...
- Kösz haver...- s ezzel a mondattal fordult is be a hálóba Leon, lerakta a kicsit az ágyába és szépen betakarta, végül úgy döntött, hogy elmegy zuhanyozni... 10 perc múlva egy fekete alsó nadrágban lépett ki a fürdőből, és végül befeküdt az ágyába a kicsi mellé..., aki már az álmok útján járta...
- Holnap még nem adlak vissza anyádnak, majd ha már látom rajta, hogy nagyon ki van bukva...- közölte a férfi a gyerekkel...

Végül őt is elnyomta az álom..., de hajnali 2 körül, arra kelt fel, hogy mintha valaki sírna a szobában... Lustán de felült az ágyon és látja, hogy a csöppség sír... Felvette az ölébe és belefektette, így megtudta nyugtatni a kicsi Leont... , és szépen lassan vissza is aludt, lerakta maga mellé az ágyra és annyira belemélyedt a kicsinek a látványába, hogy ülve aludt el az ágyon... Reggel nagyon nyúzottan ébredt, hiszen a kicsi szerencsére csak egyszer ébresztette fel, de ez is elég volt neki, na meg , az hogy ülve aludt el..
Ahogy reggel felült az ágyon látta, hogy a kicsi félig a karján fekszik és még alszik... Megpróbált óvatosan felkelni, ami sikerült neki, bement a fürdőben letusolta magát, és kicsit rendbe szedte magát, mert eléggé fáradt volt ... A fürdőből egy szál törölköző volt rajta, mikor beért a szobába látta, hogy a gyerek nincs az ágyban, megijedt, hogy hova tűnt, elkezdte keresni, és végül a nappaliban találta, épp rajzfilmet nézett a kedvencét... Mazsola és Tádé c. bábos rajzfilmet... Látta, hogy a gyerek most lefoglalta magát a tévével addig nyugodtan tud keresni valakit, aki tud vigyázni a gyerekre... Minden haverját felhívta és végül már csak Will-re számíthatott...

Közben Soráék is kezdtek ébredezni, a lányt rémálmok gyötörték egész éjjel, így nem sokat aludt... Lánynak hamar kipattantak a szemei, láttai, hogy vőlegénye még mindig alszik, adott neki egy lágy puszit az arcára és végül felkelt, bement a fürdőbe és pár perc múlva jött ki a fürdőből és már nem látszódott semmi fáradtság jele... Benézett kisebbik fiához, aki még mindig aludt, mondjuk nem volt csoda, hogy elfáradt hiszen hosszú volt a tegnap esti éjszaka... Ahogy látta, hogy minden rendben van a kicsinél, lement a konyhába, készített magának egy szelet pirítóst és közben gondolkozott, hogy merre keresse a fiát... Ahogy befejezte a kevéske reggelijét, elindult a városba gyalog, mert úgy volt vele, hogy így kitudja szellőztetni a fejét, és eszébe jutnak ötletek, hogy merre lehetne-e keresni a cseppet... Felment a hálószobába, gyorsan felöltözött, felvette egy világoskék tréning edzőruhát, kivette a táskájából az mp3 lejátszóját, bekapcsolta a kedvenc zenéit... Kilépett az utcára és elkezdett kocogni közben nyugtató zenéket hallgatott... Nem figyelte, hogy merre fut, csak arra ment amerre a lábai vitték... Végül egy parkban kötött ki, ahol anyukák játszanak a gyerekeikkel, ahogy belegondolt, hogy ő is ugyanúgy játszhatna a fiaival... s közben könnybe lábadt a szeme.. Ahogy kipihente magát, indult is vissza a házukhoz, mivel lassan mennie kellett a színpadhoz...

Közben egy férfi házában egy gyereksírást lehetett hallani...
- Ne sírj már ...- közölte egy férfi rideg hangon a síró gyerekkel, de a gyerek csak tovább sírt, megelégelte a sírást és a telefonjához nyúlt...
- Szia! Hogy kell elhallgattatni egy gyereket?- kérdezte kicsit idegesen Will -től
- Még ezt sem tudod... milyen apa vagy te?- kérdezte gúnyolódva haverjától
- Először is vedd fel a gyereket...- közölte haverja
- Felvettem, de még mindig sír...- közölte Leon, miközben a kicsi a nyakláncába kapaszkodott...
- Simogasd egy kicsit a hátát és adj neki puszit, és mondd, neki, hogy nincsen semmi baj, itt van apa...- s közben haverja intézett más telefonokat is
- Most tényleg mondjam ezeket neki?- kérdezte meglepődve a férfi...
- Igen , ah azt akarod, hogy megnyugodjon...most le kell raknom, mert fontos ügyfelek érkeztek...- s ezzel le is rakta a telefont
- Hát akkor nem marad más választásom...- közölte Leon és úgy tett ahogy Will javasolta , és tényleg bevált, a kicsi el is hallgatott és már a férfi nyakláncával játszadozott és azt nyálazta...
- Mit csináljak- kérdezte magától, hiszen már réges régen be kellett volna érnie a színpadhoz, de közben a gyerekre is vigyáznia kéne... Megvan, gondolta magában, s egyből haverját hívta, aki épp egy tárgyaláson volt...
- Haver! Küldd már át légy szíves az egyik szobalányodat...- kérlelte a férfit
- Jó rendben, de ne tegyél kárt szegény kislányban.- s itt elkezdett nevetni
- Nem nekem kell, hanem a gyerek miatt kéne...- közölte Leon, miközben megpróbálta leraknia cseppet a kezéből, ahogy leszerette volna tenni a kicsi nem engedte el a nyakát így vissza felvette...
- Egy fél óra és ott lesz nálad a szobalányom...- s ezzel le is rakta a telefont Will.

Fél óra múlva csöngettek is, egy kék hajú nő állt az ajtóban egy kisebb táskával a kezében...

- Jó napot Uram! ... köszönt illedelmesen a hölgy , s meghajolt.
- Jó napot!- köszönt a férfi és beinvitálta a hölgyet
- Nos rá kéne vigyázni pár napig...- s hozta is a kezében a gyereket
- Rendben-s át is vette a csöppséget aki elkezdett nevetgélni és mosolyogni...
- Majd este jövök- s ezzel a mondatával már ki is lépett a házból...

Egy nagy családi házban közben ébredezik egy férfi és egy gyerek, a csöppség bemegy apja szobájába és befekszik mellé, és bekapcsolja a tévét, az apja ekkor kezdett ébredezni , ahogy felkelt, látta, hogy rajzfilm megy a tévében, akkor ez csak is a kis Scott lehet az... A gyerek boldogan nézte a rajzfilmet...Dave is nézte egy darabig a filmet, de viszont lassan menniük kellett be a színpadhoz… Lement a konyhába , készített egy kisebb adag reggelit magának és a fiának... Ahogy elkészítette a reggelit, talált egy cetlit a konyhapulton

Szia drágám!
Elmentem futni, majd a színpadnál találkozunk!
Szeretlek : Sora

Felvitte a reggelit a férfi, és csak akkor ehettek az ágyban amikor " anyu " nem volt itthon... Ahogy végeztek a reggelivel a férfi levitte a tálcákat , gyorsan felöltöztette a kicsit, és végül ő is felöltözött, kicsik kapkodtak, mert elhúzódott a reggeli mese nézése… Már épp indultak volna , amikor a kicsi megszólalt a hátsó ülésen...

- Apa! Nyuszi úr benn maradt!- mondta kicsit pityergős hangon...
- Jó rendben hozom- kivette a kulcsot az autóból és már szaladt is be a plüssért a házba, pár perc múlva meg is jelent az apja egy nyuszival a kezében...
- Na akkor minden meg van?- kérdezte a kicsit
- Nyuszi úr megvan?- kérdezte mosolyogva a gyerektől, aki kinyújtotta a kezét és elkezdte lóbálni , míg végül magához ölelte...
- Akkor indulás- s már úton is voltak a Kaleido felé...

Sora pedig szépen komótosan kocogott, nem volt kedve bemenni a színpadhoz, hiszen most az elveszett fiát szeretné megtalálni... Addig futott, míg végül elért egy másik parkhoz, le szeretett volna lépni a járdáról, persze körülnézett, ahogy azt szokás! Az egyik pillanatban még szabad volt az út, de a másik pillanatban egy sportkocsi hajtott be, amit Sora csak az utolsó pillanatban vett észre, így még gyorsan arrébb tudott ugrani, persze a személyt aki vezette az autót egyből felismerte az ezüst hajkoronáról, Leon volt az, ő neki is a gondolatai máshol jártak, így nem vette észre, hogy majdnem elütötte Sorát, a nő kicsit ideges lett és megfogadta, ha beér a színpadhoz leszedi a pasi fejét... ahogy mérgelődött magában el szeretett volna indulni még egyszer... Leon közben titokban félreállt, hogy megfigyelje a nőt, hogy mennyire viselte meg a fia eltűnése... Sora ahogy átért a túlsó oldalra, épp egy kocsma előtt futott volna el, amikor két részeg hapsi megállította...

- Hova hova ilyen gyorsan cica mica?- kérdezte az egyik
- Elnézést segíthetek?- kérdezte Sora illedelmesen és kivette a fülhallgatót a füléből
- Hát ami azt illeti...- kezdett bele a másik férfi és belemarkolt a nő fenekébe
- Na de uram, hogy képzeli ezt?- kérdezte Sora ingerülten amikor eltolta magától a férfit...
- Tán valami rosszat csináltam hölgyem?- kérdezte a bal oldalán lévő férfi, akinek a kezében egy kisebb palack volt a kezében
- Esetleg férre állnának, hogy hadd mehessek?- kérdezte Sora, s már indult is volna, amikor a jobb oldalán lévő férfi meg nem fogta a kezét…
- Segíthetek kisasszony?- kérdezte egy mély és kemény hang a férfiak háta mögül...
- Hát esetleg....- s szúrós szemekkel nézett az ezüsthajú férfira
- Uraim, engedjék el a hölgyet, ha jót akarnak- s már vitte is kézen fogva a nőt, aki kicsit meg volt szeppenve, hogy Leon segített neki...
- Szállj be...- s közben elengedte a kezét a nőnek
- Miért is? - nézett kérdően a férfira
- Hát mert mondjuk eléggé durva környék ez és nemkéne, hogy megtámadjanak..- mondta a férfi aki közben beszállt az autóba
- Ohh! Köszönöm, de nem kell féltenie, tudok vigyázni magamra- közölte Sora, s már indult is volna el, amikor az útjába állt egy másik férfi, aki épp egy kést forgatott a kezébe
- Asszem mégis csak veled megyek...- s gyorsan be is szállt az autóba, ami már száguldott is
- Megtaláltad fiunkat?- kérdezte Leon
- Na mi történt, most már a fiunk lett? - kérdezte meglepetten Sora, miközben az utat figyelte
- Amióta megfogant, azóta az enyém is, hiszen én vagyok az igazi apja és nem az a majom...- s közölte hidegen a férfi
- Ne nevezd Dave-et majomnak, ő sokkal különb nálad! Ő legalább törődik a fiúkkal, és van felelősség érzete
- Látom megváltoztál...- közölte a férfi és épp bekanyarodott egy utcába , amit elég élesen vette be és így Sora kicsit közelebb került a férfihoz...
Közben megérkeztek a színpadhoz, épp ekkor szállt ki az autóból a kicsi Scott és épp a Nyuszi urat szorongatta, nehogy leejtse... S ekkor begurult egy fekete sportkocsi... Sora szállt ki belőle, Dave kicsit meglepetten nézte, hiszen Leonnal jött... Ahogy kiszállt belőle a nő, csak egy ordítást hallott, " anya" , ahogy meghallotta ezt a szót kicsit megijedt, hiszen tudta, hogy akkor Dave, látta, hogy Leon hozta a színpadhoz… Scott már szaladt is anyja felé...

- Anya ki ez a bácsi?- kérdezte vidáman a kicsi
- Majd idővel megtudod drágám- s közben rápillantott az ezüst hajúra
- Integess a bácsinak.- közölte Sora a kicsivel aki, készségesen integetett Leonnak
- Merre jártál?- kérdezte kicsit ingerülten a férfi
- Majd elmesélem- most mennyünk be- kérlelte a nő a férfit
- Márpediglen én addig nem megyek be amíg meg nem magyarázod nekem ezt a szituációt....- mondta kicsit ingerülten Dave...



Szerintetek mekkora vita lesz ebből?