...Lassan fél 8 lesz... asszem mára befejeztük a gyakorlást...- közölte Kalos, és ezzel kiment a teremből, nyomában sorával, aki már réges régen átöltözött
Sarah e-közben bent ült kedvese irodájában és keservesen sírt....
... Scott pedig boldogan játszott az új játékával amit Sarahtól kapott... Sora és Kalos nevetve nyitottak be az irodába , ahogy beértek nő rohant a férfi karjaiba...

- Mi történt Sarah?- kérdezte aggódó tekintettel a nőt...
- O-olyan gyorsan történt minden...- szipogta Sarah
- Hol van Leon?- kérdezte aggódó hangon Sora
- E-e-eltűnt- s itt keserves zokogásba tört ki
- Hogyan? ... Mikor?... Merre?- tette fel ezeket a kérdéseket egymás után a szomorú nőnek
- Amikor kivittem a fiúkat a m- mosdóba , hiába mondtam Leonnak, hogy várjon meg míg végzünk ... De ő elkezdett hisztizni, hogy ő- ő menni szeretne, és ... és mire végeztünk már nem ... nem v-volt sehol...- tört keserves sírásban Sarah, közben Kalos szorosan magához ölelte és próbálta megnyugtatni
- Akkor azonnal meg kell keresni, hiszen még kicsi, nemrég múlt el 1 éves ...- közölte Sora miközben elkezdett tárcsázni egy számot...
- Szia Dave! Merre vagy?... Aha értem, jó, - akkor most azonnal gyere fel Kalos irodájába és szólj mindenkinek aki itt van még...- s ezzel le is tette a telefont...
- Mi történt? - nyitott be hirtelen a férfi...
- Leon eltűnt...- mondta könnyes szemmel Sora és átölelte kedvesét...
- Miért hívattatok engem is?- s közben megérkezett Leon is- és ezt mind megvetően és ridegen kérdezte
- Azért mert a fiad eltűnt...- s Sora olyan szemekkel nézett a férfira, amivel szinte ölni lehetett volna....
- Szerintem nincs közöm ahhoz a gyerekhez- s már indult is ki
- De ha megtalálod azért értesíts ...- közölte Sora aggódó hangon, s Leon már ott sem volt...
- Sarah maradj itt Scottal...- utasította kicsit elcsukló hangon a nőt
- De mi lesz ha ő is el fog tűnni?- kérdezte aggódva...
- Nem a te hibád, hogy eltűnt...- nyugtatta meg a lány Sarah-t
- Dave mennyünk nézzünk körül, Kalos remélem rád is számíthatok....- fordult a férfi felé, aki épp elemlámpákat keresett hiszen azóta besötétedett ...
- Persze számíthattok rám...- közölte a férfi és egy- egy zseblámpát nyomott a kezükbe
- 1 óra múlva itt találkozunk, ha addig...- folytatta volna Sora a mondatot de Dave megelőzte
- Megtaláljuk, ha kell hajnalig keressük...- s adott egy csókot a lány szájára...
- Akkor mennyünk, Dave, te menny az irodákhoz, Kalos te pedig a kellékesek folyosóját járd végig, én pedig átnézem a színpadokat...- közölte Sora aki már nagyon aggódott a fiáért...

Közben Leon nagyban sétált Kaleido színpad kijárata felé tartó folyosóján, amikor valami kis motoszkálást hallott...
Nem foglalkozott ezzel a kis nesszel és tovább ment, de ekkor hallotta, hogy valaki követi....
Megfordult de nem látott senkit sem maga mögött... ment egy pár lépést és megint hallotta, hogy valaki követi, hirtelen megfordult de megint nem látott semmit, de ahogy lenézett a cipőjéhez ott állt előtte a kicsi Leon, akinek könnyesek a szemei...

- Hát te hogy kerültél ide?- kérdezte hidegen a kicsitől..., közben a kicsi a kezeit maga fölé emelte, ezzel jelezvén, hogy fel szeretne kéredzkedni a karjaiba...
- Sajnálom, de én nem foglak felvenni mint anyád...- ezzel elindult a kijárat felé, de közben a gyerek tovább követte , végül megfogta a nadrágjának a szárát és úgy ment vele tovább... s elkezdett sírni a kicsi hiszen látta, hogy nem foglalkozik vele az a férfi...
- Mit sírsz itt nekem, te kis takony...?- kérdezte a kicsitől és felemelte...,s a gyerek nyújtózott azért a férfi felé, hogy biztonságba érezze magát...
- Rendben de, most az egyszer...- s magához ölelte a kicsit... aki készségesen kapaszkodott bele a férfiba...
- Akkor most elviszlek magamhoz, majd holnap visszaadlak anyádnak...- mondta ezeket a szavakat, de közben a fia el is aludta kezében, látta, hogy egy macit szorongat és majdnem kiesett a kezéből ezért átvette a saját kezébe...

Közben a színpadnál mindenki kiabál, és keresi a kicsi Leont... Már este 11 körül járhatott , az idő meg mindig nem találták meg. Közben visszaértek Kalos irodájába.

- Megtaláltátok?- kérdezte aggódó hangon Sarah
- Nem, de majd holnap tovább keressük..., most mindenki mennyen haza... Kalos holnap mindenkit mozgósítunk...- közölte Sora, aki egyre szomorúbb lett
- Feltétlen beszélek mindenkivel reggel, hogy keressék a kicsit...- közölte a főnök miközben ment Sarahval az oldalán ki a színpadról...
- Jó éjszakát..- köszöntek el végül
- Sajnos nem jó ez az éjszaka...-s Sora megölelte a nyugodtan alvó kisebbik fiát...
- Mennyünk haza szívem...- közölte a lány Dave-vel aki bólintott egyet és már indultak is haza... pár perc után meg is érkeztek, lefektették a kiságyába Scottot, aki még mindig az álmok útját járta...

Végül Soráék is nehezen de elaludtak, de mindig gyötörte egy rémálom a lányt... így nemsokat tudott aludni éjszaka...

Közben Leon házában épp egy gyereksírást lehetett hallani....

- Most meg miért sírsz?- nézett dühösen a gyerekre, aki erre még jobban elkezdett sírni...
- Jól van , jól van, gyere ide, s fölvette az ölébe a kicsit, aki megnyugodott...
- Éhes vagyok...- közölte a csepp
- Mit adjak neked?- kérdezte a kicsitől aki megpróbálta elmondani, hogy mit szeretne...
- Akkor maradj itt a kanapén és mindjárt hozom...- s eltűnt a konyhában a férfi és végül egy pohárral tért vissza a kezében...odaadta a kicsi kezébe, de azért ő is fogta , mert nem akarta, hogy a meleg tej ráömöljön a kicsire...
- Ezt gyorsan megittad...- lerakta a bögrét, és bevitte a kicsit a szobájába, levette róla a ruhákat, és most látta, hogy pelenkát is kéne cserélni...- felhívta a haverját, hátha ő többet tud a gyerekekről...

- Szia Will...- köszönt bele a telefonba, bocs hogy ilyen későn zavarlak de van egy kérdésem

- Szia, mondd...- s közben ásított egyet a férfi...
- Hogyan kell pelenkát cserélni egy gyereken?- kérdezte Willtől
- Először is van nálad hintőpor, kenőcs és pelenka?- kérdezte a haverja
- Hát azok nincsenek, akkor menny el és vegyél…, várj tudod mit, átmegyek, és segítek, közben megveszek mindent..., hány éves gyerekre kell...- kérdezte a barátja
- Honnan tudjam...- közölte hidegen a telefonba
- Na de még is mekkora az a gyerek, tippelni azért csak tudsz…- kérdezte nevetve a barátja
- Szerintem 1-1.5 éve lehet...- gondolkozott el a férfi
- Akkor egy fél óra és ott vagyok...- s le is rakta a telefont a férfi
- Hát akkor most várunk... közölte Leon a kicsivel...
- Mesét...- mondta a kicsi s Leon felé fordult...
- Ne röhögtess már , nem fogok neked mesét olvasni...- s elfordult a gyerektől, aki elkezdett szipogni
- Jó rendben, de akkor fejezd be a sírást...- s nyomban abba is hagyta a kicsi a szipogást...A férfi elkezdett egy történetet mesélni, de ez nagyon nem gyerek mese volt, a kicsi szépen hallgatta... Közben csöngettek, odaadta a könyvet a gyereknek ő pedig csak fogta és dobálgatta..., gyorsan ment is ajtót nyitni... haverja érkezett meg
- Szevasz...- köszönt a férfinek
- Na merre van az a gyerek?- kérdezte s elindult a nappaliba...
- Hozom bent van a hálóba...- s már ment is a gyerekért..., közben lepakolta a cuccait Will
- Ő lenne az ..- közölte a férfi, akinek ott volt egy kicsi gyerek akinek ugyanolyan színű a haja és a szeme...
- Leon! Ő a te fiad?- kérdezte meglepetten
- Igen...- mondta s sóhajtott egyet
- Add ide, hadd rakjam rendbe...- s elvette a kicsit aki mosolygott mint a tejbe tök
- Látom értesz a gyerekekhez...- közölte Leon miközben leült a kanapéra és figyelte az eseményeket
- Hát tudod, ha a családodban sok a kisgyerek és rád bízták míg a szülők nyaralni voltak, valahogy meg kellett tanulnom, mi hogy működik...- ahogy mesélt a férfi, közben szépen letörölgette a kicsinek a popsiját és bekente kenőccsel is hogy ne csípje ki neki a pisi...
- Most a hintőpor jön...- ahogy mondta Leonnak, hogy mit tegyen, közben egy szép kis adag hintőport tett a gyerekre...
- Adj egy pelenkát légy szíves, ott van a zacskóban... - kérte meg ügyetlen barátját...
- Erre gondolsz?- nézett kérdően rá
- Szerinted, mi van ráírva?- nézett mosolyogva haverjára Will
- Jóvanna, tessék...- a odadobta a pelenkát...
- Figyelj! Felemeled a gyereknek az alsó fertályát egy kicsit a lábánál fogva, közben a pelenkát a derekáig feltolod, és végül leengeded a lábát és után ráhajtod a hasára a pelenkát, ragacsos részét rá a hátsóra és kész...- s közben mosolygott a kicsire akinek járt keze lába...Közben felvette a kicsit, aki elkezdte dörzsölgetni a szemét, ami arra utalt, hogy lassan le kéne fektetni...
- Jah Leon! - fordult meg a férfi a gyerekkel a kezében
- Ne felejts el éjszakára kikészíteni neki egy kis tejet, mert éjszaka fel fognak ébredni...- közölte vele barátja....
- Will... - kezdett bele mondókájába Leon
- Nem maradsz itt pár napig a kicsivel, mert nekem gyakorolnom kell az új előadás miatt- közölte haverjával
- Sajnálom pajtás, de nekem holnap értekezletem lesz befolyásos ügyfelekkel... sajnálom, de ha valami nem megy, hívj nyugodtan és elmagyarázom...- s már ment is a kijárat felé...
- Kösz haver...- s ezzel a mondattal fordult is be a hálóba Leon, lerakta a kicsit az ágyába és szépen betakarta, végül úgy döntött, hogy elmegy zuhanyozni... 10 perc múlva egy fekete alsó nadrágban lépett ki a fürdőből, és végül befeküdt az ágyába a kicsi mellé..., aki már az álmok útján járta...
- Holnap még nem adlak vissza anyádnak, majd ha már látom rajta, hogy nagyon ki van bukva...- közölte a férfi a gyerekkel...

Szerintetek tényleg komolyan gondolta ezt a lépését a férfi?