- Mióta ismered a menyasszonyodat?- kérdezte kíváncsian Kalos, miközben, a papírjait tologatta egyik helyről a másikra...
- Több mint 1 éve, és az én Színpadomnál a star…- közölte mosolyogva, , de ezt a rész már magában gondolta : hiszen boldog, volt, hogy maga mellett tudhatta Sorát...
- * Ki lehet az a lány* gondolkodott el Kalos...

Japánban egy anya 2 fiával épp a bejárati ajtóhoz indulnak, de még mielőtt kilépett volna az ajtón, tartott egy gyors ellenőrzést, hiszen nem akart semmit sem itthon hagyni...
Épp pakolták be az autóba, a bőröndöket, amikor nagyobbik fia megszólalt...

- Anya a macimért még felmehetek?- nézett anyjára boci szemekkel...
- Igen, de gyorsan hozd, mert nemsokára indulunk... - mondta az anyja miközben a kicsik bőröndjét rakta a csomagtartóba...
- Anya, akkor én is elhozom Nyuszi urat...- kiáltotta el magát Scott, aki nyomban szaladt is a szobájuk felé...
- A végén elhozzák nekem az egész házat...- mondta mosolyogva Sora miközben kinyitotta a hátsó ajtót és várta, hogy belerakja a gyerekeit a gyerekülésbe...
- Itt vagyunk, jövünk máárr...- kiáltották egyszerre a fiúk... Scottnak barna szeme volt mint anyjának és a haja ezüst színű volt... míg nagyobbik fiának Leonnak ezüst színű volt a haja és a szeme is, kiköpött apja volt az a gyerek...
- Megvan mindenkinek a plüss állata?- kérdezte fiai, miközben becsatolta őket a gyerekülésbe
- Igeenn..- s mind a ketten felemelték jó magasra az állataikat, hogy lássa az anyjuk...
- Akkor indulhatunk apuhoz?- kérdezte mosolyogva fiaitól....
- Apucit akarjuk...- kiáltották kórusban a fiúk...

Ahogy kimondták ezt a mondatot, a motor beindult és már mentek is a reptér felé... Midori vezette az autót, féltette lányát, mert mi lesz ha találkozik a kicsik igazi apjával...? De úgy volt vele, hogy a lánya nem tenne semmi ostobaságot...
Közben meg is érkeztek a reptérhez, Midori segített lányának kiszedni a fiúkat a gyerekülésből és a csomagokat kiszedni a csomagtartóból...

- Hát akkor anya... majd pár hónap múlva jövünk, de bármikor felhívhatsz a mobilomon...- s közben az unokái átölelték mamájukat...
- Vigyázzatok egymásra, és vigyázz ...,és feltétlen hívj, amikor megérkeztetek..- anyja is megölelte lányát, nehezen de elengedte...
- Szia nagyí... integettek a reptér bejáratából Midorinak az unokái...- nagyanyjuk készségesen integetett vissza...
- Scott gyere ide a bal oldalamra, és fogd meg a csomagot, Leon te pedig a másik oldalon lévő csomagnak a fogantyúját fogd meg, nem szeretném ha eltűnnétek...- mondta fiainak

Fiai szorosan anyjuk mellett sétáltak, s kezükben a plüss állataikkal haladtak anyjuk mellett, és közben leindultak a jegykezelőhöz, hogy kikérjék a repülőjegyeket, a fiuk ámulva nézték a repteret, hiszen még nem jártak itt, amikor megpillantottak egy repülőgépet elkezdtek ujjongani, hogy ők is egy olyan nagy zajgéppel mennek... Sora kikérte a jegyeket leadták a csomagjaikat a csomagmegőrzőnél, ami majd kivitte a repülőhöz a bőröndöket és elindultak a váróba, hiszen volt még fél órájuk a gép indulásig...

- Anya szomjas vagyok...- mondta Leon , miközben nézelődött
- Tessék...- nyújtotta át az anyja a cumisüveget, amelyben epres tea volt, amit imádtak a fiai...
- Scott te nem vagy szomjas?- érdeklődött anyja
- Nem mamai...- s közben ide oda sétált a székek között , persze Nyuszi urat nem tette le egy pillanatra sem...

Gyorsan eltelt az a fél óra, és már mondták, is azt a számot ahonnan a gépük indul, fiai nagyon izgatottak voltak, kicsit féltek... de boldogok voltak, hiszen nemsokára láthatták apjukat... Odaadta a jegyeket a nőnek aki kérte és már mentek is a repülő felé, fiai néha előre rohantak, mert nagyon kíváncsiak voltak már arra a zajgépre ahogy ők hívták...
Megálltak a repülő bejáratánál és bevárták anyjukat, aki nem sokkal volt lemaradva tőlük, a légi kísérő hölgy, elmondta, hogy merre vannak a helyeik, persze az első osztályon volt, fiuk elkezdtek veszekedni azon, hogy ki üljön az ablak mellé, végül anyjuk ült az ablak mellé, mert nemtudtak megegyezni.. Sora mellett Leon ült és mellette pedig Scott foglalt helyet... Fiúknak nagyon tetszett a repülés, élvezték, sokat bohóckodtak addig míg fel nem szállt a gép... Sora megtudta nyugtatni a fiait, hogy hamar elmúlik ez a rázkódás, kicsik, mint a többi kisgyerek elkezdtek egy kicsit sikítani, hiszen nem ültek még ilyen szerkezeten... Pár perc múlva már a levegőben is voltak, az utaskísérő hölgy kérdezte, a Sora fiait, hogy éhesek e és ők készségesen feletek igennel, hozott a fiúknak egy kis majszolni valót... Ahogy végeztek a kis evéssel, nemsokra rá elnyomta őket az álom... Elkérték anyjuktól a cumijukat, bevették a szájukba utána mind a ketten a plüss állataik aludtak el... Sztyuardesz hozott pokrócot a kicsikre, hogy ne fázzanak meg, Sora betakarta őket, így olyanok voltak mint a kisangyalok...

Sora kihasználta azt a pár órát amíg aludtak fiai, elővette a laptopját és elkezdett nézelődni a neten az esküvőszervezők után, hiszen lassan el kell kezdenie szervezni...

Közben a Kaleido színpadnál nagyban folytak a munkálatok , hiszen szereplőválogatást tartottak. Mindenki bent volt a nagy teremben és sorba hívták be az újoncokat, hogy mutassanak valamit, a bizottságban benne volt Kalos, Mia, May, Dave és Leon, akinek nem volt ínyére ez a válogatás, hiszen tudta, hogy egyik újonc sem fog megfelelni neki , hiszen nincs olyan ember aki tökéletes partnere lehetne... Csak egyetlen egy ember volt akivel együtt csilloghatott a színpadon, de ő már elment...
Főnökének folyton fejfájást okozott Leon, hiszen akárhányszor jött egy híres artista a csapathoz, vagy épp csatlakozni akart, mert ő neki is az- az álma, hogy itt lehessen artista... De sajnos amilyen kemény kiképzést adott a férfi, minden egyes próbálkozónak derékba törte a karrierjét... Amikor sajtótájékoztató szokott lenni, mindig megkérdezték tőle, hogy szándékosan teszi e tönkre a leendő partnereit, ő csak annyit mondd, hogy nem voltak méltóak arra, hogy a partnerei legyenek... * eléggé kegyetlenül bánt velük*
Meg is felelt egy újabb újonc az elvárásoknak, de úgy voltak vele, hogy nem engedik szegény lányt Leon közelébe, különben az ő karrierjének is annyi lenne...meg kötötték az új lánnyal a szerződést, és neki is álltak a gyakorlásnak, hiszen az új darab premiere vészesen közeledett...
Elkezdtek edzeni az új darabra, de Leon mindig úgy időzített, hogy kegyetlen próbának vetesse alá az újoncot... Így ment ez pár óráig, és végül a Halálisten nyert... megint sikerült derékba törnie egy ártatlan artista életét, aki a légynek sem ártott... Dave ennek a jelenetnek a tanúja volt hiszen minden gyakorláson ott kellett lennie, és valahogy elkezdte félteni Sorát ettől a férfitől... , de valahonnan ismerős volt neki, ez a férfi... de nemtudta, hogy honnan , így nem foglalkozott vele túl sokat ezzel a gondolata, mostanában a gondolatait a munka jobban lekötötte... Már délután fele járhatott az idő, amikor megcsörrent Dave mobilja...

Eközben a levegőben egy japán gép épp Amerikába tartott, és ezen a gépen utazott Sora Naegino és fiai... De ezt senki sem tudta, hogy az egykori Kaleido Star visszatért ...
Sora miután végzett a kutató munkájával a neten és leírta egy pár esküvőszervezőnek a telefonszámát, hiszen az a fél év hamar el fog telni...
Miután elrakta a laptopját , elkezdett ébredezni kisebbik fia Scott... Leon pedig még mindig az igazak álmát aludta...

- Anya ott vagyunk már?- kérdezte fia, miközben elkezdte dörzsölni a szemét...
- Még egy fél óra kicsim és ott vagyunk...- nyugtatgatta az anyja
- Anya pisilnem kell...- mondta Scott miközben a kezeit az ülepéhez rakta és szorította
- Rendben gyere ...- s kézen fogta fiát és már mentek is ki a wc-re
- Kérem figyeljen a fiamra amíg kiviszem a testvérét pisilni...- kérte a légiutaskísérőt Sora
- Rendben figyelek rá- mondta kedvesen a hölgy és odasétált a kisfiúhoz aki még mindig aludt... Pár perc múlva már vissza is tértek a helyükre persze Scott gyorsabban visszaült helyére, de most az ablak mellé ült, mert kíváncsi volt... Sora végül leült Scott helyére és csak figyelte leont, aki szépen lassan elkezdett ébredezni...beleült anyja ölébe és úgy szundizott tovább... De nem bírt visszaaludni így végül fel kelt...

- Mennyünk pisilni Leon? - kérdezte anyja, miközben adott neki egy puszit... Fia csak bólogatott egyet, Sora megkérte a másik ülésen lévő hölgyet akinek majdnem a lánya majdnem egykorú volt a fiaival, hogy figyeljen már a fiára amíg kiviszi a másik fiát... A hölgy készségesen bólintott egyet, pár perc múlva Leon is szaladt vissza a helyére, amikor meglátta, hogy egy kislány ül a helyén megszeppenve nézte...

- Anya elfoglalta ez a kislány a helyemet...- nézett szomorúan anyjára
- Alessa, kicsim gyere szépen vissza a helyedre, kérlelte az anyja.. kislánya készségesen visszaült a helyére és elkezdett egy mesekönyvet forgatni...
- Látod máris szabad a helyed...- s megsimogatta nagyobbik fia ezüstös haját, aki mosolyogva ült vissza a helyére...
- Kérem csatolják be az öveiket, mert lassan utunk végéhez érünk...- mondták a bemondóba, hiszen alig volt pár perc a leszállásig...
- Scott ülj le légyszives a helyedre...- kérlelte anyja miközben bekapcsolta az övét
- Leon te is gyere vissza szépen...- kérlelte anyja, miközben fia előre akart sétálni, ahogy meghallotta anyja hangját már futott is vissza hozzá, anyja őt is becsatolta és végül magát és várták, hogy mikor érnek földet...

Pár perc múlva már a földön is landoltak, a fiúk annyira izgatottak voltak, mint még soha...
Megállt a gép, Sora kikapcsolta a biztonsági övét és fiaihoz fordult, szépen lassan kikapcsolta az övéket is, fiai magukhoz ölelték a plüss állataikat és megfogták anyjuk kezét és elindultak a kijárat felé...Fiók készségesen mentek anyjuk után, és itt is tátott szájjal nézték a repteret... Elmentek a csomagjaikért, amiket hamar meg is találtak, Scott és Leon megint megfogták a csomagok szélét és úgy sétáltak anyjukkal... Kiértek a reptér bejáratához, és Sora elővette a mobilját, hogy felhívhassa Dave-et, hiszen megbeszélték, hogy kijön eléjük a reptérre...

Megcsörrent Dave mobilja, felveszi...

- Szia szívem... - köszönt bele kedvesen a férfi
- Szia szívem, akkor kijössz elénk a reptérre? Itt vagyunk a bejáratnál...- közben fiai ráncigálták anyjuk pulóverjét, hogy ők is szeretnének beszélni apjukkal...
- Valakik szeretnének beszélni veled- s leguggolt fiaihoz és odatartotta a fülükhöz. És ők is beleszóltak
- Szia apa...- köszöntek bele egyszerre
- Vigyáztatok anyára?- kérdezte mosolyogva Dave
- Igen vigyáztunk rá...- s itt visszaemelte a füléhez a telefont Sora
- Akkor várunk... Csók
- Oké, indulok... csók- s le is rakták a telefont...
- Apa nemsokára itt lesz- közölte fiaival, akikkel kerestek egy padot, ahova letudnának ülni, végül találtak egyet,. Ahol senki sem ült, felültette fiait és beült közéjük, mind a két kicsi belehajtotta a fejét anyjuk ölébe és közben úgy nézelődtek...

- Kalos kimentem a reptérre egy óra és itt leszek...- s már viharzott is ki Dave
- Rendben- közölte Kalos miközben Miával egyeztette a történet menetét a gyakorlóteremben
- Hova ment Dave? - kérdezte kíváncsian Mia
- Menyasszonyáért a reptérre- közölte normális hangon Kalos
- Van neki menyasszonya? - hüledezett a vörös hajú lány
- Aham...- s közben épp egy részt olvasott a forgatókönyvből a főnöke
- De egy óra és itt lesz...- még mindig a forgatókönyvet bújta a férfi
- Ön szerint elhozza a menyasszonyát is ide?- érdeklődött Mia
- Lehetséges,. Mivel a menyasszonya az Izbornik Színpad Star-ja...- ahogy kimondta ezt a mondatot tátva maradt a lány szája
- Az - az Izbornik színpad star - ja ide jön,- hüledezett Mia
- Lehetséges...- s ezzel a mondattal ott is hagyta a lányt


Közben Dave oda is ért a reptérhez és elkezdte keresni menyasszonyát és a fiúkat... * Délután 4 óra fele járhatott az idő * Pár perc után megtalálta őket, a fiúk odarohantak hozzá és megölelték, nem akarták elengedni, így a férfinek fel kellett vennie őket, akik boldogok voltak, hogy láthatták apjukat... Ahogy odaért Sorához egy csókot nyomott az ajkaira, s közben átadta Scottot az anyjának, mert azért eléggé nehezek voltak már a fiúk...

- Gyertek mennyünk, s közben lerakták a fiukat, akik megfogták szüleik kezét és úgy sétáltak az autóhoz, Dave húzta az egyik bőröndöt s a jobb kezét pedig Leon fogta, sora is húzott egy bőröndöt, és ő neki a bal kezét Scott fogta, olyan képet alkottak mint ha csak egy boldog családot alkotnának...

Beszálltak az autóba Sora ült középen és két fia pedig az ablak mellé ültek, hogy ne legyen vita belőle... Fél óra autókázás utána megérkeztek Dave házához, amit a Kaleido színpad adott neki,... bevitték a csomagokat lepakoltak, megmutatta a szobákat hogy, hol fognak aludnia kicsik és ők... Már mindenki kezdett éhes lenni, Dave, felajánlotta, hogy mi lenne a színpadnál ennének, legalább megismerik a fiúk... A fiúk már alig várták , hogy lássák, hogy hol dolgozik az apjuk... Kicsik felkapták a plüss állataikat , beültették őket a hátsó ülésre, persze Sora beült megint közéjük és már mentek is...
Sora higgadt volt teljesen, pedig tudta, hogy most újból találkozni fog volt Főnökével és barátaival, akik minden bizonnyal faggatni fogják, hogy mit keres itt... Dave közben figyelte menyasszonyát a visszapillantó tükörből...

- Nem lesz furcsa, hogy újból találkozol a barátaiddal?- érdeklődött az autó sofőrje
- De biztos, hogy furcsa lesz találkoznom velük...- s itt a fiai is közbeszóltak...
- Anya!- mondta Scott miközben a tájat kémlelte
- Igen kincsem?- nézett mosolyogva fiára
- Ott vagyunk már?- kérdezte mosolyogva fia
- Még egy pár perc szívem és ott leszünk...- s közben adott egy puszit az arcára...
- Már itt is vagyunk...- s közben megállta az autó a színpad parkolójában

Sorának hirtelen összeszorult a gyomra...De megnyugtatta magát, hogy nem lesz semmi gond...
Dave kinyitotta az ajtót és segített kiszállni a nagyobbik fúnak, mert már nagyon menni akart, Sora pedig Scottot szedte ki az autóból aki nem akarta elengedni a kezét, így inkább felvette és a kezében vitte tovább... Leon is felkéredzkedett apja karjába és ő is boldog volt, hogy ott lehetett .. Elindultak a színpad bejárata felé...