Lángoló szenvedély
2008.01.13. 22:20
Sora, miután hajnalban visszament a szobájába szörnyen rosszul lett. Rázta a hideg, szédült, hányingere volt. Azonnal egy hideg zuhanyt vett, de még az sem segített. Úgy érezte, hogy abban a pillanaban meghal.Szerda reggel volt. A hó sűrűn szitált Párizsban. Sora pedig gyötrődve feküdt az ágyában. A szobájában félhomály uralkodott. A vörös takaró alatt is fázott, pedig nem volt épp vékony az anyag. A diákok vidám hangja hallatszott a szobában. Nem soká Vivien nyitott be mosolyogva. De szinte azonnal rá is fagyott az arcára. Barátnőjéhez sietett, és a homlokára tette a kezét.
- Jézus Sora.- mondta elképedve.- Te forró vagy. - Igen? Pedig eléggé fázom.- mondta gúnyolódva. - Megnyugtató, hogy a humorod megmaradt.- mosolygott barátnője.- Megyek megkeresem Yurit.- majd ki is viharzott egyenesen a fiúk körlete felé. A nagy rohanásában azonban belebotlott valakibe.- Bocsi!- majd felnézett és rögtön elpirult, de észbe kapott.- Leon! Hol van Yuri? - Az igazgatóiba hívták. De mi bajod?- kérdezte értetlenül a férfi. - Meg kell találnom Yurit. Nagyon sürgős.- mondta sietve. - Várj, mi ilyen sűgős? És miért kell Yuri?- értetlenkedett tovább.- Ha akarod segítek. - Nem. Nem, te férfi vagy.- mondta Vivien. - Miért Yuri nő?- nevetett fel Leon.- Húha ha ezt hallotta volna. Szóval mi a baj? - Leon értsd meg, most csak Yuri segíthet.- mondta kapkodva Vivien.- Sora nagyon beteg. Sietni kell.- majd szaladt volna tovább. - Mi van Sorával?- rántotta vissza mérgesen a lányt.- És miért kell ehhez Yuri? - Sora nagyon lázas. Szerintem tüdőgyulladása van.- hadarta a lány.- És Yuri azért kell, mert be kellene tenni egy hűtőfürdőbe. És én nem tudom megemelni. Más férfit meg nem kérnék meg. - Várjál már! Mi van?- pislogott Leon.- Mivel Yuri nem tud menni, elintézem. Te meg menj órára!- majd a keleti szárny felé vette az irányt.
A lányok hálókörletébe beérve mindenki furcsán nézett rá, miközben elkezdték magukat igazgatni. De Leon nem törődött velük. Sietve indult Sora szobája felé. Gondolatai, és érzései túlságosan lekötötték. Hihetetlenül aggódott a lányért. Soha nem érzett még ilyet. Tudta, úgy tudta, amikor a hóesésben küldték ki őket futni. Tudta, érezte, hogy Sorának valami baja esik. De miért csak Yuri lett volna jó? Hisz ő is férfi. Jó igaz régebben simeri Sorát, mint ő és mindig nagyon vigyáz rá, de mégiscsak férfi. Gondalatit félbe hagyva, állt meg a lány szobája előtt. Gondolkodás nélkül benyitott. Na igen. Az övéhez hasonlóan, és mint minden szoba ez is hatalmas volt. Először egy kisebb előtér volt, ahová Sora kabátjai voltak felakasztva, és cipői a földön. Majd onnan kilépve egy hatalmas szoba volt. Egy teljes falon keresztül ablak volt, és eg kisebb erkély. A falak barackvirág színűek voltak, és az egész helyiségben Sora illata szállt. Elbűvölő volt. Csábító, és vágykeltő. Gazdag aromával fűszerezve. Vörös szőnyeg volt, az ablak és az erkély előtt pedig egy vörös függöny. Jobbra két ajtó nyílt, az egyik a fürdő volt a másik a gardrób. És előtte ott volt egy hatalmas francia ágy. Vörös takaróval lefedve. Alatta pedig egy istennő feküdt. Leonból azonnal elszállt minden gondolat és a vágy kezdett újra feléledni benne. De jobban megnézve a lányt, arca tüzelt a forróságtól, és nyakig be volt takarózva, de csábos vonalai így is átsejlettek. Szeme csukva volt, ám Leon tudta, hogy nem alszik. Lassan közelebb sétált. Sora kinyitotta gesztenye színű tekintetét, ami most a láztól csillogott. Lassan, gyengéd mosolyra húzta az ajkait Leon viszonozta, majd elé állt.
- Vivien azt mondta Yurinak szól.- mondta gyengén Sora.- Kissé eltévedt. - Én nem vagyok jó?- háborodtt fel Leon.- Yuri az igazgatónál van. De... mi történt veled? - Velem? Azt hiszem egy kicsit megfáztam az edzésen.- mosolyodott el.- De miattam nem kellett volna így kiöltöznöd. Az este már tökéletesen megfigyeltem mindent. - Mi?- majd magára nézett és látta, hogy csak egy kék pizsama nadrág van rajta.- Nos a humorod megvan, ami jó jel.- mosolygott Leon.- Mielőtt azonban beletennélek egy kád hideg vízbe, mond el nekem, mi a különbség Yuri és köztem. Talán ő is látott már meztelenül?- kérdezte visszafojtott dühvel. - Igen.- bólintott Sora.- De azért az mégis más. Hisz Yuri az unokabátyám. - A mid?- nézett döbbenten Leon.- Ezt az apró részletet mind a ketten elfelejtettétek közölni velem. - Igazad van Leon.- bólintott a lány.- Sajnálom. De azt hittem Yuri elmondta. - Hát nem.- dühöngött a férfi.- És hagytátok, hogy ahányszor a közeledbe ment, vagy átölelt és rádmosolygott, emésszen a féltékenység. Igen, Miss Naegino a féltékenység. Egyedül magamnak akarlak, és hogy csak én érintselek. Meg akartatok ölni?- majd befejezte, mert Sora köhögésben tört ki.- Istenem, ez nagyon csúnyán hangzott. Gyere!- lágyult el a tekintete. Kitakarta, és a karjaiba vette. Sora abban a pillanatban fázósan hozzábújt. És Leon érezte, hogy a lány teste szinte ég a láztól.- Jézus Sora! Nagyon lázas vagy.- majd vizet eresztett neki.- Esküszöm, hogy megölöm ezt az embert. - Leon.- nyögött fel a wc- n ülve.- Tudnod kell valamit. Allan azért ennyire kemény hozzám, és így hozzád is, mert a partnerem vagy. Ezért is nem akartam.- majd nagyot sóhajtott.- Elmondom miért ilyen velem. De erről ne tudjon senki. Allan Calder, már amikor idejött kipécézet magának. Azt akarta, hogy lefeküdjek vele, hogy kíméljen ezektől, és hogy átmenjek a vizsgáimon. Másodikban tanított. Majdnem megbuktatott az akrobatika vizsgámon.- nevetett fel.- De az igazgató ott volt. Aztán másik tanárt kaptunk. Szóval megúsztam, de ahol tud keresztbe tesz. - Szóval az a szemét meg akar kapni?- dühöngött Leon, és kis híján beleesett a hideg vízbe.- Na hát kapni fog de nem téged, ha még egyszer a közeledbe megy. - Nyugi! De most légyszi menj ki, amíg megfürdök!- kérte a férfit.- Tudom, de most nem megy. - Értem. Addig keresek valami lázcsillapítót, meg csinálok teát.- majd távozott.
Sora örömmel merült el a vízben, ami nem esett túl jól égő bőrének. Fázott és minden baja volt. Gyűlölte Allant. De egy részről hálás is volt neki. Ha nem lett volna beteg, nem láthatta volna Leon gyengéd oldalát. Elmosolyodott, és még ült ott egy fél órát. Egészen addig, amíg a víz jéghideggé nem vált. Kiszállt felvett egy vékony, mogyoró színű bemelegítő nadrágot, és egy sárga pólót. A haját felkötötte, és kiment. Leon épp visszatért egy forró teával a kezében, és egy lázcsillapítóval. Sora leült a szobában lévő vérvörös szófára, és elvette a forró, epres teát. Lábait maga alá húzta, és bevette a gyógyszert. Hálásan a partnerére mosolygott. Leon is leült mellé, és próbálta megemészteni a hallottakat.
- Menj vissza nyugodtan órára!- nézett Leonra.- Már elget tettél értem, amit nagyon köszönök! De neked órád lesz Leon!- figyelmeztette. - Jól van, jól van, megyek.- állt fel a férfi.- De aztán ne panaszkodj! Vigyázz magadra!- majd lehajolt, hogy csókot váltson a lánnyal, de az elkapta a fejét.- Semmit nem kapok, mert segítettem?- förmedt rá. - Nem. Örülj annak, hogy megmarad a partnered.- majd amikor a férfi duzzogva távozott hangosan felnevetett. Ám amikor az ajtón egy újabb személy lépett be, lefagyott a szájáról a mosoly.- Mégis hogy képzeli?- állt fel, majd a kezében tartott bögre a padlóra zuhant, és szilánkokra tört.
Leon épp biológia órán ült, és az emberek szaporodását hallgatta. És a szerelmi aktust, amit a tanárnő nagy beleéléssel mesélt. A férfi magában nagyon jól szórakozott, hisz pont neki mondják el, hogyan kell szeretkezni? Ez röhejes volt. Miden egyes részletét ismerte a szerelmi aktusnak, sőt még többet is. Az előjátékot és az utójátékot is eléggé behatóan ismerte. És mosrtmár a szépséges Sora is teljesen birtokában van csáberejének, és hatalmának. Eddig is túl sokat ismert, ám most mindenkire olyan hatalmat gyakorolhat, mint senki. Milyen isteni is volt vele. Az első éjszakájukból, lassan egyre több részlet rajzolódott ki előtte. Imádott visszagondolni azokra a pillanatokra. És a tanár csak beszélt és beszélt. Leon pedig minden egyes pillanatot elképzelt a gyönyörű Sorával, aki még jó néhányszor lesz az övé. Elmosolyodott, amit szerencsétlenségére Amanda látott meg, amikor hátra fordult, és azt hitte neki szólt. Leon a szemeit forgatva nézett ki az ablakon, ahol a hó lassú tánccal hullott és már volt vagy ötven centi.
- Úr isten.- szólalt meg az egyik lány és Leon azonnal arra kapta a fejét. Szíve kihagyott egy ütemet, és teljesen ledermedt. Érezte, amint Yuri odalép, de ő is úgy maradt. Leon hirtelen felpattant és kifelé rohant, mint az őrült. Majd utána Yuri és Jason is. - Mr. Oswald, Mr. Killien, Mr. Leroy!- kiabált a tanárnő.- Hová mennek?- majd kinézett az ablakon, és ő is elhűlt.- Szólok a mentőnek és az igazgatónak.
Kint a hidegben Allan Calder hatalmas pofont kevert le Sorának, mire ő elesett. Fázott, égett a bőre, hányingere volt. Érezte, hogy most nagyon nagy baj lesz. Ajkai felrepedtek és apró vérfolyam indult meg. Kihívó mozdulattal letörölte. Határozottan nézett támadója tekintetébe, aki eltorzult arccal közeledett felé. Sora tudta: ezt a harcot nem nyerheti meg. Még ha jól lett volna, ám most olyan gyenge volt, mint a harmat. A férfi akármit megtehetett vele. Allan odalépett hozzá, majd fölé ülve lenyomta a hóba, miközben belemarkolt a hajába.
- Mi a baj, Miss Naegino?- kérdezte a férfi gúnyosan.- Most nincs senki, aki megvédjen. Mégis mit gondolsz magadról, te cafka?- ordította.- Itt kelleted magad, meg kacérkodsz, aztán meg nem kellek, és lefekszel mással? Kurva!- majd még egy pofont kevert le Sorának, és felállva belé rúgott. A lány felkiáltva az oldalára gördült, miközben könnycseppek csorogtak ki a szeméből.- Na mi van drágám? Ez már nem tetszik?- majd újabbat rúgott, ami Sora karját kapta el. A lány felordított, mert tudta: a karja eltört.- Nem túl jó ugye?- rántotta fel.- Kegyelmezzek meg? Rendben.- majd visszalökte a hóba.- A magamévá teszlek, és utána... itt halsz meg. - Meg ne próbálja!- ordította Leon önkívületben, miközben egy hatalmasat húzott be a férfinak, hogy az hátra esett.- És ez tetszik magának?- majd újabb ütések kísérték tevékenységét, miközben ordított. - Sora!- lépett a lány mellé Yuri.- Kicsim, jól vagy?- miközben gyengéden megemelte.- Égsz a láztól.- majd Leon felé fordult, aki még mindig Allant ütötte.- Leon!- szólt neki.- Leon!- kiabálta el magát, mire a férfi végre felfigyelt.- Sora nagyon rosszul van. Ha nem teszünk valamit meghal! - Te mocskos állat!- folytatta a tevékenységét újult erővel.- Magadévá akartad tenni, és utána megölni? Te szemét görény!- majd mikor Yuri újra odaszólt neki, felállt.- Dögölj meg!- és Sorához sétált.- Sora! Édes jól vagy?- vette át barátjától, aki felállt.- Kérlek mondj valamit! - Leon!- Sora váratlanul kinyitotta a szemét, és köhögni kezdett, majd lassan vér buggyant ki az ajkain. Leon aggódva figyelte a lányt. - Istenem Sora! Azonnal kórházba kell menned.- majd barátját kezdte keresni.- Yuri!?- de a férfi már az előbb félholtra vert férfit sorozta tovább, amíg Jason át nem vette a helyét.- Hol van egy mentő?- kiáltott fel kétségbeesve. - Azonnal jön, Mr. Oswald.- lépett oda az egész tanári kar.- Nos Allan Calder hosszú évekre börtönbe megy, mivel Miss Naegino édeasapja gondoskodik erről. Itt is a mentő.
Leon gyengéden a karjaiba vette az eszméletét vesztett szépséget. Betette a mentőautóba, majd elhúzódott. Yuri mögé lépett, és a vállára tette, miközben aggódó tekintetlt a hordágyon fekvő lányra szegezte. Leon ezüst tekintete áttetszővé változott, és egészen addig nézte a lányt, amíg be nem csukták az ajtót, Yuri pedig beült mellé. Leon ott állt egyedül, azzal a felemésztő érzéssel, hogy a lány most akár örökre ki is léphet az életéből. Aggódott. Úgy aggódott, mint eddig még soha. Ez a lány különleges volt. Sokkal különlegesebb, mint bárki más. És most... haldoklott. A hó lassú tánccal esni kezdett a magányosan álló férfi alakra, míg a mentőautó szirénázva vitte egyre távolabbra tőle azt a lányt, aki talán örök partnere lehetne.
Folytatása következik...
|