Sora rémülten hátrált az ágyon, mikor meglátta, mire készül Hakoya.
- Előlem nem menekülsz!- mondta az ördögi lány.
Sora az alkalomra várva figyelte az ajtót.
Mikor eljött a megfelelő pillanat, hirtelen kirohant a folyosóra.
- Fuss csak! Úgy is megtalállak!
Sora csak futott, de semmit nem látott. Meghallotta, hogy az egyik szobában vizet engednek. Azt remélte, egy ember lesz, a ki segíthet neki.
Berontott a helységbe s a fürdőt kereste. Mikor megtalálta benyitott s látta, hogy tényleg fürdik valaki.
Óvatosan elhúzta a függönyt, de mikor bepillantott, sikítva rohant ki onnan.
- Már végeztem a fürdőző nővel!- súgta a háta mögül Hakoya – A zuhanyból is vér folyik! Nem igaz?
Sora nem válaszolt, csak tovább futott.
Hakoya pisztolya eldördült, s a golyók Sora mellett süvítettek el.
Sora hirtelen megállt, és hátrafordult.
- Na mi van? Csak nem megadod magad?- nevetett Hakoya.
- Nem! De tudni szeretnék valamit!- Sora már nem félt a lánytól.
- Hallgatlak!
- Miért kell bosszút állnod az embereken?- tette fel a titokzatos kérdést Sora.
- Mert gyilkosok!- Hakoya Sorára szegezte fegyverét.
- Mit tettek?
- Pont ezt!- HAkoya meghúzta a ravaszt.
Sora nem mozdult, várta, hogy eltalálja őt a golyó.
De ekkor, hirtelen a semmiből egy férfi ugrott oda, s ellökte Sorát.
Sora csodálkozva kelt föl a földről.
- Jól vagy?- kérdezte a férfi.
A lámpák hirtelen felkapcsolódtak.
- Leon? Te mit keresel itt?- kérdezte Sora.