Sora a próba után a szállására ment, és lázas csomagolásba fogott.
A repülőjegyet is elintézte már.
Mikor befejezte a pakolást az ágyra huppant.
- Hova készülsz?- hangzott e mondat a szoba másik sarkából.
Mikor Sora odapillantott, Hatasanát látta meg.
- Tudod te azt nagyon jól!- válaszolta Sora.
Hatasana felvonta szemöldökét.
- Ne játszd itt az ártatlant! Tudom mit követtél el!- mondta Sora dühösen.
- Mit?- a lány kezdett jól szórakozni a dolgon.
- Tudom, hogy te rabolod el az embereket Japánban!
Hatasana nem válaszolt.
- Én elmegyek oda és beszélek azokkal az emberekkel, akik előkerültek!
- Időpocsékolás!- mondta közömbösen Hatasana majd eltűnt.
Sora idegesen járkált fel s alá, míg nem lement az ebédlőbe.
- Szia Sora!- köszönt Anna.
- Szia!- Sora leült hozzá.
- Már rég beszéltünk! Képzeld már tökéletes a bohócszámom!
- Á ez nagyszerű!- válaszolta Sora.
- És képzeld…
- „Nem értem ezt az egészet!”- tűnődött magában Sora miközben Anna tovább mesélt.
- Sora figyelsz?- nézett rá Annna.
- Persze!- mosolyodott el Sora.
- Holnap rendezek egy kis összejövetelt! Rád is számítok!
- Ne haragudj de, én holnap nem érek rá! Reggel Japánba utazom!
- Oké!- mondta Anna – Most mennem kell! Szia!- majd elment.
- Szia!
Sora még egy jó ideig üldögélt az asztalnál, majd Kaloshoz ment.
- Holnap Japánba megyek!- közölte Sora főnökével.
- Rendben! Meddig leszel kint?- kérdezte Kalos.
- Hat napig!
- Megegyeztünk!
- Köszönöm!- Sora kiballagott az irodából.
Aznap este Sora megint a rádióját hallgatta. Remélte, hogy valami fontosat mondanak benne.
- Az esti híreket hallják!- beszélt a bemondó – Japánban tovább súlyosodik a helyzet! Egyre több ember tűnik el! Akik előkerültek, minid egy lányról beszélnek, aki őket elrabolta.
- „Ahogy sejtettem!”- gondolta Sora – „Ő az!”