Mindenki kétségbe volt esve, hogy hova mehetett. S ez így ment naponta, majd hetente, aztán már senki sem kereste tovább.

Eltelt egy fél év is mióta Sora elhagyta színpadot. Mindenkit rosszul érintett, hogy elment. De legfőképp az akasztotta őket, hogy mi volt az ok, amiért elment.

Leon nem beszélt senkinek erről. Heléna meg legfőképpen nem. Azóta Heléna játssza a főszerepeket Leonnal.

Kalos szokásához híven az irodájában volt, mikor megcsörrent a telefon.

-         Halló! Tessék?

Egy ismerős női hang csendült meg a telefonba. Kalos nagyon megörült, mint egy igaz apa, aki nagyon örül rég látott „gyermekének”. Mindent megbeszéltek…

-         Akkor még ma várunk téged! - köszönt el Kalos, aki már indult is az edzőterem felé, ahol mindenki ott volt.

-         Gyertek este az irodámba!

-         Miért főnök? - kérdezte Heléna

-         Mert eléggé valószínű, hogy a te főszereped veszélybe kerül!

-         Micsoda?

-         Nem halottad?

-         De halottam Kalos, de nem hinném, hogy valaki jobb is lehetne nálam.

-         Szerintem ne beszélj előre. - mondta hűvösen a főnök.

Heléna kezdte volna folytatni a kisebb vitát, de Kalos elment mellette. Ettől még dühösebb lett és csak ott állt egy helybe és hápogott. A társulat összes tagja utálta Helénát. Olyan volt, mint May csak még nála is kibírhatatlanabb.

-         Mia! Gyere légy szíves, négyszemközt szeretnék veled beszélni!

-         Igen főnök, máris megyek!

-         Miről van szó?

-         Szeretném, ha írnál egy új műsort amibe…

~*~

Sora az elmúlt félév alatt jelentősen megváltozott. Nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is. Már nem az a vidám kis gyerek lakozott benne. Egy igazi ízig-vérig nő lett. Most is kedves és vidám volt, de ezzel szembe egy szenvedélyes nő. Haja már egészen a fenekéig ért, s befestette vörös bordóra, ami még jobban kiemelte gyönyörű barna szemeit. Teste látványával minden férfiszívet megdobogtatott. Hangja mélyebb lett egy picit, de csodálatos volt, amikor énekelt…

Amíg távol volt a színpadtól, rendszeresen gyakorolt a trapézokon. Mivel pénze volt elég, vett egy házat Los Angeles homokos partjainál, amihez persze tartoznia kellett egy edzőteremnek is.

Soha nem ment a Kaleido Színpad közeléhez. Félt, hogy véletlenül összetalálkozik valakivel. „Végre elérkezett az én időm, sok ideje várok rá, és mennyi mindent gondoltam át. Hányszor sírtam magam álomba miatta. Most mindent kamatostul vissza fogsz kapni…”

-         Sora nem indulsz már el?

-         Jaj… köszi, hogy szóltál Fantom. Tudod, elmerültem egy kicsit a gondolataimba.

-         Ahogy már sokszor. - mosolyodott el Fool, majd el kezdett jósolgatni magában.

„Nyilas az íját megint megfeszíti. A nyíl hegye élesebb, mint valaha. Vigyáznia kell a skorpiónak, hogy éle vagy talán a hegye szíven ne találja.”

Egy fekete Land Rover érkezett meg a Kaleido Színpad parkolójába. Kinyílt a kocsi ajtaja, majd a vezető az épület felé vette az irányt. Ezzel egy huzamba:

-         Mia, remélem sikerült elkészülnöd az új műsorral?!

-         Persze főnök. Még szép, hogy sikerült.

-         Akkor, kérlek! Légy szíves, ismertesd a többiekkel is!

-         Igenis.

-         A Szírén és a herceg. A történet röviden: van egy herceg, aki szeretné körüljárni a világot tengereken, óceánokon, több kalandot akar. De nem számít arra, hogy egyszer mikor az egyik szorosba ér hajójával egy szirén megbabonázza csodálatos hangjával, s rögtön megtetszik neki. De a szirén is szerelembe esett és ezért abba hagyja az éneklést, hogy megmentse a habok közül kedvesét, mert közbe a herceg nem nagyon figyelt oda a hajó kormányozására. Végül sikerül megmentenie és egy sziklán ébrednek, és örök szerelembe élnek tovább. Na ennyi lenne maga a story.

A folyosón egy hangos, női magas sarkú cipő kopogása visszhangzott, majd megállt az igazgatói iroda előtt.

- Szereposztás - kezdte el Mia. - A két főszereplő: a herceg természetesen Leon lesz, a Szirént pedig…

- Ja… tudom, hogy én fogom játszani. - sóhajtozott Heléna

- Most nem te fogod Heléna játszani. - mondta gúnyosan Mia.

- Mi? - méltatlankodott Heléna továbbra is.

Ekkor kinyílt az ajtó és besétált egy vörös hajú démon…

-         Én fogom játszani a Szirén szerepét - mondta nyugodtan és elég határozottan, majd egy mosolyt eresztett Heléna felé.

Mindenki ledöbbent. Leonnak az ütőere szintén megállt…

(Folyt Köv.)