|
Az éjfél titka
Demi 2007.08.23. 18:55
A könnyek ereje
Rosetta a földön feküdt. Erős fájdalmat érzett a mellkasában. Látta, hogy a sebe, ami be van kötözve, felszakadt s most ismét vérét ontja. Szemei elhomályosodtak könnyeitől, s a feje a földre borult.
Sora felfigyelt a szenvedő barátnőjére, s felemelte arcát.
- Rosetta!- szólt, majd talpra állt. Lassan elindult a lány felé, de , hogy még mindig olyan más.
Rosetta ránézett Sorára s a testét remegés fogta el.
Meglátta Sora arcát, ami sápadt fehér volt, akár egy haldokló embernek. Rosetta olyan sötétséget látott a két szempárban, amitől forró könnyei csorogtak le arcán.
Sora szemei oly gyűlölet telteltek meg, annyira fagyos lett a tekintete akár csak Hatasanának.
Oda ment Rosettához, és a lány akarata ellenére az ölébe vette és elvitte orvoshoz.
Mikor a doktornőnél voltak Sora idegesen várt kint a folyosón. Könnyei száguldoztak arcán, hihetetlen fájdalmat érzett. Úgy érezte, mintha az egész az ő hibájából történt volna. Mélyen elgondolkodza járt fel, s alá mikor valami furcsa zajt hallott a háta mögül. Megfordult de semmit se látott. Hirtelen egy hideg fuvallat száguldott végig a folyosón a színpad felől.
- A bosszúm megöl titeket!- súgta egy hang a fülébe.
Sora remegni kezdett. Tudta, hogy Hatasana az.
Óvatosan megfordult, de csak egy árnyékot látott a folyosó végén eltűnni.
A kezét ökölbe szorítva sírt tovább.
- Nem!- hagyta el a száját e szó.
- Sora?- Rosetta lépett ki az ajtón.
Sora a lányra pillantott, aki az ajtónak támaszkodva állt.
Sora különösen érezte magát. A szívébe újra visszatért a boldogság, mikor látta, hogy Rosetta jól van. A könnyei kimosták a gyűlöletet a szeméből.
Rosetta most nem rémülten, hanem csodálkozva nézett a lányra.
- Sora a könnyeid feketék!- mondta Rosetta.
Sora letörölte az arcáról könnxeit, s a keze fekete lett azoktól.
- A szemedből eltűnt a sötétség!- mondta boldogan Rosetta és Sora nyakába ugrott.
Ám a gyűlölet ereje még mindig a nyomukban volt.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
