Az éjfél titka
Demi 2007.08.23. 18:38
A gyűlölettel szemben
Ijedten állt az ajtóban Sora. A pillanatnyi sokkból magához térve remegő hangon megszólalt. - Kérlek, engedd el!- könyörgött Sora. - Nem tehetem!- válaszolta Hatasana. Egy kést szorított Rosetta nyakához. - Sora!- nézett Sorára könnyes szemmel Rosetta. - Hatasana miért vagy ilyen kegyetlen? - Nem mondom el! De a barátnőd meghal! A szobában félhomály volt csak a kinti lámpa fénye szűrődött be. Valami megcsillant az asztalon. Sora odapillantott és egy bicskát talált. - Nem engedem, hogy bántsd őt!- mondta Sora megragadta a bicskát, célzott majd eldobta. Hatasana kezét találta el, s ő pillanatnyi fájdalmában elrántotta a kezét, amiben a kést fogta, s Sora elhúzta onnan Rosettát. A lány kihúzta kezéből a kést, s lenyalta kezéről a vért. - Nem ússza meg ilyen könnyen!- nekirohant a lányoknak. Sora kilökte az ajtón Rosettát, ő felkapta a földről a bicskát, és Hatasana felé vette irányát. - Ebből elég!- ripakodott rá Sora. A két lány összecsapott. Kések villogása látszott a sötét éjben. Rosetta remegve figyelte az ajtóban az eseményeket. Sora és Hatasana tovább küzdött. Sora szemében a félelem és az akaraterő tükröződött vissza, míg ellenfelének teljes káosz mutatkozott. - Miért csinálod ezt?- kérdezte Sora, miközben hárította a támadást. - Mert gyűlölök mindenkit!- Hatasana eltalálta Sora vállát. Friss vérfolt jelent meg Sora pólóján. - Miért?- Sora szemében könnyek gyülekeztek. - Mert mindenki gyűlöl engem! Sora megvágta Hatasana arcát. A vér kicsordult a lány falfehér arcából, de nem akármilyen, hanem fekete. Hatasana az ajtó felé dobta a kést majd eltűnt. Sora rémülten fordult meg, s látta, hogy a kés az ajtófélfában állt mag Rosetta feje mellett. Rosetta remegve dőlt el a földön. A rémülettől sokkot kapott. - Rosetta!- Sora aggódva emelte föl a földről. - Ki…ki ez? Sora mindent elmesélt neki, s megkérte, hogy ne beszéljen róla senkinek. - Te láttad, ahogy megölte az egyik artistát?- Rosetta kezdett jobban lenni. - Igen!- Sora már a gondolattól is remegett Borzasztó volt! Visszamentek a lányokhoz. - Na végre itt vagytok!- mondták a lányok. - Igen! - Sora vérzik a vállad!- mondta May. - Ja csak nekimentem az ajtónak és felsértette a bőröm!- mentegetőzött Sora. Végre bulizhatott Rosetta, de mindig egy féltett pillantást vetett az ajtóra. Sora is kémlelte a szobát. Hirtelen megpillantott a tükörben két szempárt. Fagyosan néztek rá, s vér folyt belőlük. Rémültem fordult hátra de semmit se látott.
|