Másnap Sora arra ébredt, hogy kopogtatnak ajtaján.
- Ki az?- kérdezte álmosan.
- Mia! Bemehetek?
- Persze gyere csak!
Mikor belépett az ajtón Sora látta, hogy a lány nagyon feldúlt.
- Mi a baj?- kérdezte Sora aggódva.
- Hát tudod, ma megtalálták holtan az egyik artistát!
- Te jó ég!- Sora nem mondhatta el, hogy ő tud róla.
- Az események következtében, sokan elkezdtek összecsomagolni! Ki akarnak lépni!
- Nem az nem lehet!- Sora felugrott az ágyból – Valaki marad itt?
- Én maradok! Meg Anna, May, Rosetta, Merion, Sarah és Ken. A többiekről nem tudok!
Sora villámgyorsan felöltözött, és felkereste az elenni készülőket. Összehívta őket az edzőterembe. Riadt tömeggel találta magát szembe Sora.
- Emberek! Figyeljetek! Kérlek, ne hagyjátok itt a színpadot! Nem adhatjátok fel! Esküszöm nektek, kiderítem kinek a műve ez!
- De mi lesz, ha addig meghalunk?- dühöngött egy ember.
- Nem engedem, hogy bárkinek baja essen!- ígérte meg Sora.
Végül rábírta az embereket, hogy ne menjenek el. Azt ígérte nekik, nem engedi, hogy bárkit is elraboljanak.
De Sora legbelül kétségbe volt esve. Nem tudta, hogy állítsa le Hatasanát.
Elhatározta, hogy aznap este nem megy el hozzá.
A szállásán maradt és gondolkozott.
- „Ha megtudom a titkát, lehet, hogy meg fogom őt érteni! De nem engedhetem, hogy bántsa az embereket!”
Egész délután a szobájában kuksolt és nem is ment gyakorolni. Mikor beesteledett elment fürödni. Beállt a zuhanyzó alá és teljesen elbambulva nézett ki magából.
- „Ha Hatasana így folytatja a Kaleido színpadnak vége!”
Kimászott a zuhanyzóból és megtörölközött. Látta, hogy a tükör teljesen bepárásodott. Le akarta törölni, de egy alakot pillantott meg a párás tükörben. Egy hirtelen mozdulattal megfordult.
- Te vagy? Mit keresel itt?- kérdezte Sora.
De ekkor meglátta, hogy alány arcán véres könnycseppek csordogálnak.
- Te sírsz?- nézett Sora értetlenül.
A lány rá se nézett.
- Figyelj!- kezdett bele Sora – Azt szeretném, ha felhagynál a gyilkolással! Tönkre teszed a Kaleido színpadot!
- Nem hagyhatom abba!- mondta Hatasana.
- De miért nem?
- A bosszú örökre ideköt! Még nem szabadulok addig én itt rab, vagyok!- a lány felemelte arcát.
Sora meglátta a lány szemén, keserűségét, szomorúságát. Még nem látta ilyennek a lányt.
- „Szerintem ő valójában nem is gonosz!”- gondolta magában.
Hatasana hirtelen köddé vált.
Sora elmélkedve feküdt ágyában, nem jött szemére álom.
- „Mi történhetett ezzel a lánnyal?”